Start előtt a támogatott lakáskorszerűsítés

A júniusra bejelentett otthonfelújítási program csúszása sokaknak adhatja vissza az esélyt, hogy megragadják e lehetőséget, hiszen a becslések szerint több, mint egymillió olyan régi családi ház akad az országban, aminek az energetikai korszerűsítésére felhasználható az európai uniós forrású támogatás. Az új lehetőség sok szempontból eltér az előző hasonló programtól, ezért is érdemes még az indulása előtt felkészülni, tájékozódni és beszerezni a szükséges információkat.

Budapest, 2024. június 6. – Eredetileg június 3-i indulással tervezték, ám egyelőre késik – talán néhány hetet – az a régóta remélt felújítási program, amely egy kis lendületet adhat a korosodó és energetikai szempontból egyre inkább elavult hazai lakásállomány korszerűsítésének.

A legutóbbi hasonló program 2022 végén zárult, abban azonban szinte bármilyen lakóingatlanban, bármilyen fejlesztésre-felújításra fel lehetett használni az állami támogatást. Ugyanakkor követelmény volt, hogy az igénylő legalább egy gyereket neveljen az érintett ingatlanban. Ezzel szemben (a jelenleg ismert információk alapján) az idén nyáron induló program ilyen feltételt nem tartalmaz, viszont más tekintetben sokkal célzottabb. Rögzítették a felújítandó otthonok korát és típusát is: csak az 1991 előtt épült és életvitelszerűen lakott családi (iker-, illetve sor-) házak energetikai korszerűsítésére lehet pályázni. Új elem, hogy a lehetőséghez ezúttal eredmény-követelmény is társul, azaz a beavatkozásokkal legalább 30 százalékos igazolt energiamegtakarítást kell elérni. Ebből következik, hogy a támogatott munkálatok közé tartozik az épületek külső hőszigetelése, a külső nyílászárócsere, a melegvíz- és a fűtésrendszer korszerűsítése, valamint a jobb hatásfokú gázkazánra váltás is a vele járó kéménykorszerűsítéssel.

A programban maximum 7 millió forint összköltségvetésű beruházásokra igényelhető támogatás úgy, hogy azokban legalább 14,3 százalékos önrészt kell vállalnia a tulajdonosnak. Így a támogatásból finanszírozott rész 85,7 százalék, maximum 6 millió forint lehet, ami részben kamatmentes kölcsön, részben pedig vissza nem térítendő támogatás. E kettő aránya az érintett járás jellemző jövedelemszintjétől és az igénylő jövedelmétől is függ.

Újdonság az is, hogy ezt a támogatást, ami az MFB Pont Plusz hálózatában lesz igényelhető, várhatóan egy 108 milliárd forintos kerettel hirdetik meg, ami a potenciálisan érintett lakóépületek számához képest nem túl bőséges. A feltételeknek megfelelő családi házak számát 1 milliónál is többre becsülik, s ezek alig 2 százalékának, mintegy 20 ezer otthonnak az energetikai felfrissítéséhez lehet elegendő a jelzett összeg.

Bár az otthonfelújítási program indulása egyelőre várat magára és a konstrukció végleges részletei sem ismertek, azoknak, akik igénybe kívánják venni ezt a lehetőséget, érdemes né-hány előkészítő munkát elvégezniük és döntést előre meghozniuk. Érdemes már most megbi-zonyosodni arról, hogy a tulajdoni lapok rendezettek-e, ha szükséges, pótolni a hiányosságo-kat a földhivatallal, felméretni a lakás jelen állapotát egy szakemberrel, előzetesen felmérni az építőanyag beszerzési forrásokat. Szintén hasznos végig gondolni, hogy lesz-e önerejük, vagy hitelből finanszírozzák majd az önrészt és azt, hogy mekkora beruházást szeretnének megvalósítani.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint az előrelátás azért is kifizetődő lehet, mert most, hogy az építőipar nincs annyira terhelve munkával, mint 2021-22-ben vagy a korábbi években, még jó eséllyel találni kivitelezőt, illetve olyan szakembereket, akik belátható időn belül hozzá is tudnak látni a felújításához.

A program majdani beindulása éreztetheti hatását a lakáspiacon is. Leginkább a kisvárosokban és a falvakban – különösen ott, ahol e mellett még a Falusi CSOK is elérhető – hozhat minőségi javulást a választékban. Olyan területek felzárkózását segítheti, melyeket árban és forgalomban is erőteljesebben sújtott a piac tavalyi nagy befékezése. Az Eurostat adatai¹ szerint Magyarország a családi házak lakásállományon belüli magas arányát (72%) tekintve az unió első negyedébe tartozik. Ám ez az adat komoly eltéréseket fed: a nagyvárosainkban ugyan csupán 39 százalék ez az arány, de a kisebb városokban 83 százalék, a községekben pedig a 98 százalékot is eléri.

Noha a lakáspiac egészét tekintve a csupán mintegy százmilliárd forintos kerettől túl nagy hozzáadott lendület nem várható, Valkó Dávid bízik abban, hogy ez talán csak a kezdete valaminek, s esetleg lesz majd folyamatos támogatás is a lakásállomány megújításához. Az irány már megvan hozzá ezzel a programmal. Mint felidézi, a Covid előtt kis túlzással még leginkább csak úri huncutságnak tűnt a lakáspiacon környezettudatos és energiahatékony otthonokat keresni. A rezsiválság azonban már kényszerként hozta elő ezt az igényt. A támogatási program pedig immár ösztönzéssel is segíti e szemlélet terjedését és megerősödését.

https://ec.europa.eu/eurostat/web/interactive-publications/housing-2023